KOCKÁZATKEZELÉS

Kockázatkezelés

A kockázatkezelésnél legfontosabb azzal tisztában lennie, hogy mi az, amire a kereskedő befolyással lehet. A kockázatkezelés tárháza sokkal szélesebb, mint azt sokan gondolnák, mert olyan rejtett kockázatok vannak a tőzsde világában, melyre egy tapasztalatlan kereskedő nem is gondol, míg szembe nem találkozott vele.

A tőzsdei kereskedés során észlelhető kockázatok mellett leírom az üzleti életben tapasztalható egyéb kockázati faktorokat is, mert a könyv nem csak tőzsdei kereskedőknek, hanem befektetőknek is íródott. Nyilván a könyv írása közben nem jutott eszembe minden kockázati tényező, de törekedtem a fontosabbak összefoglalására, és közérthető leírására. Valami csökkent eredménnyel kecsegtető szárnypróbálgatások voltak ezek, de ezt a fejezetet is többek között hiánypótlásnak szántam, mivel az általam korábban olvasott írásokból igazán ez is hiányzott.

Amennyiben az alábbi részt kezdő kereskedő, befektető is elolvassa, bizonyára majd a hideg is kirázza, hogy mennyi mindenre kell figyelni. Soha nem mondtam, hogy ez egy egyszerű szakma, mert ha az lenne, akkor mindenki ezt csinálná.  

Kockázatok 19 lehetséges változata a teljesség igénye nélkül

1.) A szolgáltató brókercég megválasztásával kapcsolatos kockázat.

Ezzel kapcsolatban felmerült kockázatokat a könyv VI. fejezetében részletesen kifejtettem.

2.) Internet szolgáltató és kapcsolati csomag megválasztásával kapcsolatos kockázat.

A zavartalan kereskedés alapja, hogy olyan internet szolgáltatót és kapcsolati csomagot válasszon, amely alkalmas a kereskedési szokásainak maradéktalan kiszolgálására. Kiegyensúlyozott és gyors legyen az adatszolgáltatás. Vis major esetére mindig legyen a fix internetes kapcsolatán túl egy mobilkapcsolata is, ha netán a piacon lépnie kellene.

3.) Kereskedési platform megválasztásával kapcsolatos kockázat.

A kereskedési platform legyen igazán kézre álló és jól érthető, áttekinthető az Ön számára. Ha nem áll ilyen a rendelkezésére, az veszélyeztetheti a kereskedésének biztonságát.

4.) Instrumentum megválasztásával kapcsolatos kockázat.

Fontos tisztában lennie, hogy befektetésének célpontja milyen kockázati besorolású. Ezt részletesen kifejtettem a III. fejezetben. Pld. a részvényekben esetenként nagyobb mértékű árfolyam-ingadozások következhetnek be, mint a kevésbé kockázatos, biztonságosabb instrumentumokban. Az is igaz azonban, hogy a részvényeken a biztonságosabb eszközöknél magasabb hozam érhető el. Az instrumentumok szezonalitása is hatással van az elérhető eredményességre, ezért olyan vállalat részvényét nem vásárolok, ahol a szezonalitás bármilyen formája is felfedezhető, mert ezt szintén felesleges kockázatnak tartom. Az instrumentum megválasztásának igazodnia kell a kockázatelviselő képességéhez.

5.) Pozíció méret megválasztásával kapcsolatos kockázat.

A kockázatkezelés szempontjából kulcsfontosságú, hogy kereskedésünk során legyen célunk, azaz hozamcélunk, valamint a tőke nagyságához mért megfelelő pozícióméret. Ha ez nincs, e nélkül csak akkor derül ki, hogy tévedtünk, amikor már csődbe mentünk. Kérdés az csupán, hogy ön folyamatosan akar a tőzsdéből pénzt keresni, vagy a bizonytalan, ködbe burkolózó nagy pénzre vágyik.

6.) Tőkeáttétel megválasztásával kapcsolatos kockázat.

A tőkeáttétel által törekedni tudunk a rendelkezésre álló tőkénk felhasználásával elérhető legmagasabb hozamra, profitra. Ennek részét képezik a származtatott termékek, mint pld. az ETF (Exchange Traded Fund, tőzsdén forgalmazott befektetési jegyek, alapok), CFD (Contract for Difference, különbözeti ügylet) és egyéb instrumentumok.

Ezen eszközöket a kockázat mérséklésére is felhasználhatják, de sajátos tulajdonságuk miatt magasabb kockázatot hordoznak magukban. Ennek csökkentésére különböző kereskedési technikákat lehet alkalmazni, de a tőzsdei kereskedelem ezen fejezete, szakmailag már túlmutat a kezdő spekulánsok felkészültségén.

7.) Időtáv megválasztásával kapcsolatos kockázat.

Önnek tisztában kell lennie azzal, hogy rövid, közép vagy hosszú távú befektető, kereskedő-e. Ezt az alapszabályt mindig szem előtt kell tartania, mert az időtáv figyelmen kívül hagyása alapvetően rossz szokásokhoz vezet.

8.) Hosszú pozíció futtatásával kapcsolatban felmerült inflációs kockázat.

A portfóliójában lévő, hosszabb távra tervezett eszközök értékeltségét az aktuális kamatszint alapvetően befolyásolja. A jegybank által diktált rövid alapkamatokra és a piac által kialakított hosszú kötvény kamatokra erős hatást gyakorol a piac inflációs várakozásai (természetesen más tényezők is hatással vannak rá). Az infláció alakulása a kamatszinten keresztül befolyásolhatja a portfóliója értékét, így az elérhető profitját.

9.) Kamatokkal kapcsolatban felmerülő kockázat.

Mivel a kamat szorosan összefügg a pénz időértékével, ezért a mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott és Ön által birtokolt, meglévő kamatozó értékpapírok értékét. A kamatszint változása adott esetben a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, de növelheti is, így hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó portfóliójának későbbi profitjára. Itt szerepeltetem a báziskockázatot is, mert igazán ide tartozónak tekintem, de az instrumentumok kiválasztásához is köthető kockázatról van szó. Ennek az a lényege, hogy a kamat swap  ügyletnek (kamatcsere) két oldala (résztvevője) van. Egyik oldalán álló, változó kamatfizetési kötelezettséget vállaló fél (angol szakkifejezéssel a "receiver" vagy "seller") általában arra számít, hogy nagyobb hozamcsökkenés következik be, mint amit az adott értékpapírok piaci hozamgörbéje beárazott. A másik oldalon álló, fix kamatfizetést vállaló fél (a "payer" vagy "buyer") a beárazottnál kisebb hozamcsökkenésre, netán nagyobb hozamemelkedésre számít. A hozam emelkedése esetén a fix kamatozást fizető nyer, csökkenése esetén pedig a változó kamatozásút fizető. Ehhez hasonló ügyleteket korábban sokat kötöttem a short oldalon, akkor, ha arra számítottam, hogy az adott instrumentum várhatóan esni fog, de legalább nem emelkedni. Így könnyű pénzhez lehetett jutni a swap meghatározott értékének elszámolásával.

10.) Befektetési környezet, és az ország kiválasztásával kapcsolatban felmerült politikai kockázat.

A befektetéseink biztonságát és alapvető teljesítményét az országok mindenkori politikai helyzete befolyásolja. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, jogi szabályozást, amely kedvezőtlenül érinti az adott országban befektető piaci szereplőket. Ez a kockázat nem csak az elért profitra, de a tőke biztonságára is kiterjedhet. Arról már nem is beszélek, hogy a közvetlen politikai kockázatok egyes szélsőséges esetben a személyi biztonságunkat is veszélyeztetheti, ha pld. az üzlethez a személyi közreműködésünkre is szükség van. Egy befektetés szempontjából az sem helyes, hogy egy adott ország kormánya döntse el, mely vállalatok prosperáljanak (maradjanak talpon), és melyek lehetetlenüljenek el (menjenek csődbe). A befektetési gondolkodáshoz, az ország kiválasztásához az is hozzátartozik, hogy nem árt tudni, ha pld. Oroszországban vállalkozik, és tevékenységével érint bizonyos érdekszférát, hogy ki a Kreml ura! Nagyon sok kellemetlen meglepetéstől tudja távol tartani magát.

11.) Gazdasági kockázat.

A befektetéseink szempontjából kiválasztott ország gazdasági helyzete (kamatkörnyezete, költségvetési helyzete, bel-és külkereskedelmi helyzete, növekedési lehetőségei, árfolyam-politikája) a portfóliónkban lévő instrumentumok értékét mélyen befolyásolhatja. Olyan is előfordulhat helytelen választás esetén, hogy a kiválasztott portfóliónk az adott országban hátrányt élvez más országok hasonló eszközeivel szemben.

12.) Ország specifikus devizakockázat.

Ha több országban és devizában kifejezett instrumentumban kereskedünk, akkor a devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a folyamatos keresleti-kínálati viszonyok függvényében változhat. Így pld. olyan is előfordulhat, hogy a német piacon jegyzett alaptermék részvény Euro árfolyamban történt jegyzési ára emelkedik, de az EURHUF devizakereszt esése miatt a forintban kifejezett árjegyzői ára nem változik, mert kiegyenlíti egymást.

13.) Jogszabályi változásokkal kapcsolatos kockázat.

A befektetéseinkhez kötődő adózási, egyéb költségoldali jogszabályok változása alapvető hatással lehet a tiszta profit alakulására, mellyel egy befektetőnek számolnia kell, így folyamatosan figyelni a pénzpiaccal kapcsolatos jogszabályi változásokat.

14.) A fix stop helyének megválasztásával kapcsolatos kockázat.

A nagy pénz iránti vágy, nagy kockázatot is jelent. Ha nem limitálja a veszteségeit, akkor könnyen előfordul, hogy beragad a pozíciójába és elveszíti azt a lehetőséget, hogy bármikor irányt váltson. Ezt tetőzi, ha ezzel le is köti a pénzeszközeit. Ha számláját egy beragadt pozíció terheli, akkor gyakran lát majd új lehetőségeket a biztosabb kereskedésre, de önnek ekkor nem lesz lehetősége a beszállásra.

15.) Pszichológiai állapotának kontrolálásával kapcsolatos kockázat.

Le kell mondania az irányítás illúziójáról arra vonatkozóan, hogy a piacot befolyásolni tudja. A piacot nem tudja befolyásolni a piac irányát tekintve, de a pozíciója kockázatát igen. A pozíciója kockázatának megítéléséhez a fundamentális és technikai elemzés lesz a segítségére, és így a pszichológiai állapotát az önértékeléssel mindig kordában tudja tartani. Mivel bennfentes információk mindig lesznek, ezért egy vállalat részvényeinek ára sokkal hamarabb fog beesni, mint ahogy nyilvánosságra kerülnének a rossz hírek vagy az, hogy a cég számára nincs menekülés a csődtől. Ezért megtiltom, hogy a híreket előnyben részesítse az árakkal szemben.

16.) Likviditással kapcsolatos kockázat.

Fontos a futamidő alatt megváltozott likviditási kockázata. A likviditás megváltozása egyenlő a kockázat növekedésével. A kockázati kitettségét pedig csak abban az esetben növelheti ismét, ha növeli a pénz mennyiségét. Tehát ha többet takarékoskodott, vagy több pénzt keresett, egyébként nem. A portfóliónk értékesítése bizonyos pénzpiaci helyzetben nehézségekbe ütközhet, így csak hosszabb idő után, vagy kedvezőtlen árfolyamon lehetséges annak értékesítése. A likviditás hiánya vagy csekély volta miatt a portfóliónk kialakítása is nehézségekbe ütközhet, mely növeli a kockázatot és csökkentheti az elérhető profitot. Ilyen esetekben fordul elő, hogy aki kikerülni igyekszik a végzetét, az gyakran összetalálkozik vele.

17.) Értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos kockázat.

Az értékpapírok kibocsátói egyes esetekben, recessziós környezetben, vagy elhibázott gazdasági döntéseik miatt, nehéz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, esetleg csőd vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük. Ennek ténye adott esetben kedvezőtlenül befolyásolhatja a portfóliónkban lévő értékpapírok árfolyamát is.

18.) Ellenőrzési szervek, mint piaci kockázat.

Fontosnak tartom, hogy a piacok résztvevőit (bankok, pénzintézetek, brókercégek, kereskedők, tőzsdei vállalatok, spekulánsok) szabályozott keretek között ellenőrizzék. Az ellenőrző szervezetek munkatársai kiváló, kompetens szakemberek legyenek, akik tevékenységét valódi tartalommal töltik meg. Jelenleg az látszik, hogy az ellenőrzési tevékenység a bankok és pénzintézeteknél ki is merül (2012 júniusi megállapításom). Nem szerencsés, ha az apparátus létszáma, és összetétele, tevékenysége nem biztosítja a nem kívánatos jelenségek kiszűrését.

A tőkepiacokat és a pénzügyi szervezeteket ellenőrző hivatalok, felügyeletek kockázatelemezése, monitorozása nem elégséges. Nem csak arra kellene kiterjednie tevékenységüknek, hogy egy piaci bejelentést megelőzően milyen tranzakciók történtek, hanem, hogy a piaci résztvevők egyáltalán milyen tranzakciókat végeznek, és ezen tranzakciókat milyen számláról teljesítik. Felügyeleti eljárásuk során azt is vizsgálniuk kellene, hogy a számlákról teljesített tranzakciókból milyen következtetéseket lehet levonni. E nélkül egyes piaci szereplők a befektetőket, akik nem rendelkeznek bennfentes információkkal, tehát jóhiszeműen cselekednek, korlátlanul és büntetlenül kifoszthatják.

Ezt sokkal antipatikusabban és nyilvánvalóan egyszerűbben is ki tudnám fejezni, de nem szándékom ebbe belemenni. Azt gondolom, hogy a magyarországi pénzügyi környezet megérett egy pénzügyi, befektetési környezetet ellenőrző ombudsmani hivatal, apparátus létrehozására és szakszerű működtetésére (az MNB a pénzügyi szervezetek állami felügyeletét magához vonta, ezzel elegett tettek 2012-ben megfogalmazott kívánságomnak).

19.) Üzlettársakkal, partnerekkel kapcsolatos kockázat.

Hagyományos befektetéseknél, vagy közös tőzsdei kereskedésnél (ha erre adja mégis a fejét) fennáll a veszélye annak, hogy valamely ügylet esetén a partner nem teljesíti, vagy nem tudja teljesíteni a korábban egyeztetett és vállalt kötelezettségeit. Erre számos ok adhat magyarázatot, de ne áltassa magát, előbb-utóbb Ön is szembesül a következményekkel.