"A tőzsde harc a nemesebb célokért"

Az alábbi képre kattintva XTB demo vagy élő számla nyitható!

TŐZSDEI BEFEKTETÉSI, KERESKEDÉSI FILOZÓFIA

1.) Vágja a veszteségeket rövidre, és hagyja a nyereségeket futni. Így az idő önnek fog dolgozni. Látszólag ez igen egyszerű tanács, de betartani nagyon nehéz. Ennek a szabálynak a betartása alázatot és intelligenciát kíván meg.

2.) Kerülje a jóslatok és előrejelzések olvasását, mert sok időt vesz el és alkalmas arra, hogy hibás beidegződéseket ültessen el az ember gondolataiban. Egyfelől az emberekre nagyon rossz hatással lehet a találgatás ténye, hogy mit hoz a jövő. A jóslatok és előrejelzések ebbe a kategóriába sorolhatóak. A saját befektetésünket és gondolatainkat, ha előtérbe akarjuk helyezni, tehát nem megfeledkezni róla, akkor figyelmen kívül kell hagyni mások előrejelzéseit.

3.) Értse meg a tömegek viselkedését. Az a befektető, aki megérti a tömegpszichológiát, a nagyközönség viselkedését, az óriási előnyt szerez azzal szemben, mint aki nem érti. Meg kell érteni, hogy egy befektetés gyakran kezdődik a fantázia szárnyalásával, amely a tőzsdei ciklus egy részében olykor igazodik a tömegek mozgásának irányával, de a ciklusok kísérő fázisait kivéve, attól eltérőek. Egy indexkereskedőnek, pozíciókereskedőnek elengedhetetlen a tömegek magatartásának figyelemmel kísérése, hiszen a ciklus egy részében a piacot maga a nagyközönség biztosítja. A tömegek viselkedése a pszichológiában keresendő, hiszen a magasabb áraknál több vásárló jelenik meg, míg alacsonyabb áraknál több eladó jelentkezik, melyet a forgalom is alátámaszt. A nagy tőzsdei rallyk idején a félelem alábbhagy, olykor teljesen eltűnik a piacról.

4.) Viselkedjen anticiklikus módon. A nagyközönség lehet szeszélyes, túlságosan érzelmi alapon vagy akár irracionálisan viselkedő. Az anticiklikusan gondolkodó megtanulja felismerni, hogy mikor kell a tömeget követni és mikor kell a tömeg ellen fogadni. Az ember, társas lény, ezért sokkal könnyebben fogadja el a közösségi szellemet, a tömeggel tartást, mint a magányos harcot.

5.) Eszközök elosztása, súlyozása kulcsfontosságú. A befektetési portfólión belül relatív súlyozása a részvények, kötvények, ingatlanok és áruk között. Ezt sokkal fontosabbnak tartom a befektetési döntések között, mint bármi mást. A súlyozás kiválasztására hatással van rendszerint az adott befektető életkora, jövedelme, kockázati toleranciája.

6.) Tisztában kell lennie avval kapcsolatban, hogy Ön egy aktív vagy passzív befektető. A két befektető gondolkodásában is eltér egymástól

7.) Ismerje meg a saját lelki adottságait. A legtöbb kereskedő úgy gondolja, hogy versenyben áll a piac más kereskedőivel, intézményekkel, fedezeti alapokkal. Nos, ők maguk a legveszélyesebb ellenfelek a lelki állapotukra. Miért van ez? Elbizakodottságuk később érzelmi szélsőségek felé vezet, mely tétovázásban merül ki a félelem és a kapzsiság között. Kockázatkerülő lesz, akkor, amikor nem kéne, és kockázatvállaló, amikor nem kéne. Ezek a pszichológiai hibák gyakran vezetnek minket a rossz útra.

8.) Ismerje be, ha téved. Egyik legnagyobb probléma sok befektetőnél, hogy nem vallják be, hanem megpróbálják hárítani rossz befektetési döntéseiket, ha veszteséget szenvednek el. Az már mellékes, hogy ezt a férfiak tesztoszteronja, túlzott egója, vagy csak makacsság eredményezi. A leghatékonyabb megoldás beismerni a hibát, kijavítani a hibát, majd elkerülni. Ismerje fel, hogy mit csinált rosszul, és mit tanult belőle. Emberek vagyunk, tehát hibázunk, de ha mindig újra és újra ugyanazokat a hibákat követjük el, az már az ostobaság kategóriája.

9.) Meg kell értenie az anticiklikus viselkedés mellett a pénzügyi világ ciklikusságát. Ez fordított gondolkodást igényel. Meg kell tanulnia, hogy a történelem során az események hosszú, szabálytalan ciklusban mozognak, így az üzleti ciklusok különböző időszakok váltakozásakor kiterjeszkednek és összehúzódnak. Ez a mozgás hozza létre a konjunktúrákat és recessziókat. A piaci ciklusok is ehhez igazodnak. Így minden bika piacot medve piac követ, és medve piacot bika piac. Ezért nehéz elvonatkoztatni egy eufória idején, hogy az emelkedésnek valaha is vége lehet, és piaci összeomlás idején, hogy a javulás a küszöbön van.

10.) A befektetéseivel és a befektetési célpontjaival kapcsolatban legyen nyitott és kíváncsi. "Mindig minden változik, de mégis minden marad a régiben." Ezért van az, hogy egy befektetőnek rugalmasnak kell lennie a változásokkal szemben. Ha az eredeti elképzeléseivel ellentétes körülményeket észlel, akkor változtasson, és ne ragaszkodjon mereven az álláspontjához. Figyelnie kell, hogy hol érhet el nyereséget. Érzékenynek kell lennie a jegybanki döntésekre, a gazdaság változásaira, a kamatokra, a technológiai, adópolitikai változásokra. Fontos, hogy ezen ismereteit folyamatosan frissítse. Ha minden más változik, de ön nem, akkor le fog maradni, és aki lemarad, az kimarad. Ne essen abba a csapdába, hogy mindig mindent úgy csinál, ahogy "szokta", de mégis más eredményt vár.

11.) Szűrje meg a befektetései költségeit. Minden olyan körülmény, amely a befektetéseiben súrlódást okoz, akár kisebb költségek is, ami lassítja a piaci teljesítménye teljes hozamát, (díjak, költségek, ráfordítások, adók, stb.) folyamatosan elemeznie kell, és ha mód adódik rá, akkor csökkentenie kell. A tapasztalatom az, hogy alacsonyabb költségekkel általában jobb növekedést lehet elérni és javítja a megtérülést.

12.) Nincs ingyen ebéd. Ez a legalapvetőbb szabály. El kell felejteni, hogy a semmiért valamit lehet kapni. Gondoljon a magas hozamú bóvli kötvényekre. Sokan úgy gondolják, hogy helyénvaló ezekért sokkal magasabb százalékos hozamot kapni, akkor is, ha a 10 éves hosszú távú kötvényekre csak a felét fizetik. Pedig a bóvli kötvényekre fokozottan érvényes a nem teljesítés kockázata. Tévednek azok is, akik azt hiszik, hogy vállalati kötvények jó befektetési forma és kockázatmentes. Először is, hogy jó befektetés-e, azt majd csak az üzlet lezárásakor lehet megállapítani, de nem kockázatmentes, mert kb. ugyanannyi kockázatot rejt egy vállalati kötvény, mint egy vállalat részvényét megvásárolni. Kötvény elnevezéshez a kezdő kereskedők is egy hamis illúzióképet társítanak, amely akár magában hordozza a teljes tőkeveszteséget is.

13.) A túlfűtött piacok rendszerint a felére visszaesnek a kijózanodás után. A túlfűtött piacokat jellemzi, hogy ha a kereskedelmi készletek túl nagyra emelkednek, és a piaci árazás is messzire eltávolodik az egyik irányba, akkor az a kijózanodás időszakában rendszerint visszatér a kiindulási bázisba, de olykor az is megesik, hogy túllép az ellenkező irányban. Ez a jelenség abból adódik, hogy az eufória és pesszimizmus is elhomályosítják az emberek gondolatait.

14.) Nincsenek új korszakok az ágazati pályafutásokat illetően. Bármi legyen is a legújabb ipari, kereskedelmi vagy technológiai ágazat, annak tőzsdei karrierje végül mindig ugyanúgy zajlik le. Túlmelegszik, átlagosan visszatér, majd bekövetkezik a leáldozás (túlfutás) időszaka. Így volt ez az autógyártás, számítástechnika, internet, és a jövőben várható innovatív energiával kapcsolatban is. Mivel a felfokozott láz építi fel a túlmelegedés szakaszát, ezért hallhatóak azok a megállapítások, hogy a mostani emelkedés más lesz, teljesen mással állunk szembe. Természetesen csak később igazolódik a tőzsdei alaptézis, hogy az emberi pszichológia nem változik.

15.) Exponenciális gyorsan emelkedő vagy csökkenő piacokon általában tovább tart a trend, mint azt egyébként gondolnánk. Függetlenül a trend hosszától mindig arra gondoljon, hogy a jelentős korrekció jönni fog, ezért ne essen abba hibába, hogy elfelejti a profit realizálását, a pozíciójának zárását. A fák nem nőnek az égig!

16.) Középtartományban, akármennyire is jónak tűnik egy vállalati részvény árazása, soha ne vásárolja meg. Várja meg a leginkább kedvező jelentős áreséseket és áremelkedéseket, és ezt követően fordulásuk után a felső és alsó tartományban nyisson pozíciót.

17.) A félelem és a kapzsiság erősebb, mint a hosszú távú eltökéltsége. A befektető lehet a saját maga legnagyobb ellensége, különösen, ha érzelmei elragadják. Ez úgy bontakozik ki, hogy a nyereség bennünk túláradó, felfokozott optimizmust, jólétet erősítő érzést kelt. Míg a veszteség a befektetői viselkedésben szomorúságot, adott esetben undort, félelmet, sajnálatot vált ki. A félelem megbénítja a tudatos gondolkodást, mely növeli a kockázatot és csökken az értelmen alapuló reagáló képesség.

18.) Csak erős, likvid, nagy forgalmú piacokon vásároljon. Az ezek hiányából eredő többlet kockázatokat mindjárt meg is takaríthatja. Sokkal könnyebb a választási lehetőség egy olyan piacon, ahol széleskörű a kínálat, erőt sugároz és nagy a forgalma.

19.) A medve piacok három szakaszban terülhetnek el, bontakoznak ki:

   a.) egy éles eső szakaszból;

   b.) egy intenzív visszapattanó, korrekciós szakaszból;

   c.) és egy elterülő, elnyújtott hanyatló szakaszból.

20.) Soha ne fektessen be olyan instrumentumba, amit nem ért, nem lát át. Amíg a tőzsdei környezet alapvető sajátosságait vagy a befektetés működését nem érti, addig ne kereskedjen vele, míg azzal teljesen tisztában nem lesz.

21.) Kerülje a komplex befektetési módszereket, homályos kereskedési rendszereket. Figyelje a fő tendenciákat.

22.) Egy kereskedőnek nincs mindig indoka határidős vagy tőkeáttételes pozíciót nyitni, csak akkor nyisson, ha arra valóban komoly indoka van.

23.) Mindig használjon veszteségkorlátozó fix stopot, és ne adja a fejét manuális stopra, meg a véletlennel egyenlő kereskedési technikákra.

24.) Az élet nem más, mint a túlélés maga, és a túléléshez a modern társadalomban pénzre van szükség. A boldog élethez azonban célkitűzésekre (miértekre), egészségre (mentális és fizikai), szellemi ösztönzésre, szabadság érzésére és magára a pénzre lesz szüksége.

25.) Ha gazdag akar lenni, akkor nem veszíthet pénzt, illetve nem veszíthet nagy pénzt. A legtöbb ember pedig pénzt veszít katasztrofális beruházásokkal, szerencsejátékkal, gátlástalan üzleti ajánlatokkal, kapzsisággal, rossz időzítéssel, a tőzsdén opciós és határidős üzleteken, ingatlannal vagy saját vállalkozásával.

26.) Soha ne érezze azt, hogy kényszeríti a pénz, vagy a pénz keresete. Türelem jellemezze a befektetési gondolkodását. Ha nem lesz türelmes, súlyos kamatokat fog fizetni.

27.) Ha a fizetésének 10%-át legalább nem tudja megtakarítani, akkor sürgősen változtatnia kell az életén. Így van ez a hitellel is. Ha az összes bevételének 30%-nál többet fizet ki a hiteltartozásokra, akkor szintén változtatnia kell.

28.) Ne vásároljon új autót, hanem csak jól megválogatva használtat, mert az új autók átlagosan az első évben 20-30%-ot is veszíthetnek az értékükből. Ugyan a fogyasztás a gazdaság motorja, de nem biztos, hogy önnek ilyen módon kell ebben részt vennie.

29.) Fontos ismerni a gazdaság történetét, mivel 100-200 év sokat elárul a várható kockázatokról, melyre egy kereskedőnek extrém esetben is számítania kell. Melyek lehetnek ezek a kockázatok? Pld. Londoni földalattiban történt robbantásos terrorcselekmény, 2001. szeptember 11-i terrortámadások az USA-ban. Vagy nézzünk két hazai példát a válság idején, amikor a Magyar Nemzeti Bank 300 bázispontnál nagyobb kamatemelést hajtott végre a "bizalom helyreállítása" végett, vagy a háború idején a magyar tőzsde bezárását 1944 decemberében.

30.) Az adott instrumentum régi árazásának ne tulajdonítson nagy jelentőséget. Gondoljon azokra a tőzsdetörténelmi időszakokra, amikor a részvények ára a huszadára estek, vagy százszorosára emelkedtek.

31.) Ne kössenek életbiztosítást, mert az a kevés jövedelemmel, említésre méltó vagyonnal, megtakarítással nem rendelkező embereknek való. Akinek van annyi félretett pénze, megtakarítása, amely nagyságrendileg megegyezik egy nagyobb volumenű életbiztosítás halálesetén fizetendő összegével, akkor ez nem önnek való megtakarítási forma. Hangsúlyozom megtakarítási forma és nem befektetés, ahogy azt az üzletkötők sokszor hangoztatják. Nem tekintem befektetésnek az olyan tevékenységet, ahol rendszerint a futamidő felénél is alig éri el a befizetett összegünket, nem beszélve a profitról. Ezt tekintsék egy olyan megtakarításnak, amely jó esetben az inflációt ki tudja termelni és sérülés, káresemény esetén korlátozott anyagi forráshoz juttatja.

32.) Mindig legyen annyi pénze a tőzsdén, vagy válasszon akkora pozíciót, hogy soha ne érezze kényelmetlennek, feszélyezettnek a helyzetét. Ez a pozíció és swing kereskedésre örök szabály.

33.) Megtiltom, hogy más pénzével, kölcsönből vagy hitelre kereskedjen. A kereskedés során ön örömet, elégedettséget, sikerélményt kíván érezni, nem pedig bosszúságot. Más pénzével való kereskedés az alapkezelők (úri szabók), a kölcsönből és hitelre való kereskedés pedig a pénzintézetek reszortja. Számomra mindhárom lehetőség a mély eladósodást jelenti. A tőzsdei kereskedésnek pedig nem ez a célja.  

VÁLLALATOK KIVÁLASZTÁSÁNAK és ÉRTÉKELÉSÉNEK LÉPÉSEI

a saját módszerem szerint

I. lépés megvizsgálni, hogy a vállalatnak a múltban milyen volt a teljesítménye és az árfolyamának alakulása

1) A vállalat grafikonjának áttekintése havi, heti, napos bontásban MACD, RSI, CCI, OBV, MOM, MA8, MA60 indikátorok és oszcillátorok segítségével.

2) Amennyiben a vállalat valamilyen árupiaci termék árfolyamától, devizahatástól, kamatok alakulásától függ, akkor ezek grafikonjainak áttekintése havi, heti, napos bontásban MACD, RSI, CCI, OBV, MOM, MA8, MA60 indikátorok és oszcillátorok segítségével.

3) A vállalat eredmény-kimutatása, mérlege, pénzforgalmi adatainak áttekintése legalább 5, de inkább 10 évre visszamenőleg.

   a) a cég eredményességének, a befektetés megtérülésének vizsgálata

(ROE=adózott eredmény/átlagos saját tőke), tehát az egységnyi saját tőkére vetítve mekkora volt a cég profitja, százalékban kifejezve.

(ROA=adózott eredmény/átlagos eszközállomány), tehát a teljes vállalati vagyonra vetítve mekkora volt a cég profitja, százalékban kifejezve, az az a társaság mennyire hatékonyan végzi a tevékenységét.

(ROI=befektetéseken elért eredmény/befektetések), tehát a befektetés arányos nyereség mutatója, a befektetések megtérülését vizsgáljuk, a társaság milyen hatékonyan kezeli a befektetéseket.

   b) a cég eladósodottságának vizsgálata

Dept/Equiy=Idegen tőke/Saját tőke, tehát az adósság és a saját tőke hányadosa. Általában az egészséges cégek 0,7 alatti értékkel rendelkeznek, de az általános biztonsági szint értéke 0,4.

Érdemes még megvizsgálni az éves bevétel és a hosszú távú adósság arányát is.

   c) A cég profit margin vizsgálata

Profit margin=adózott eredmény/árbevétel.

Gross profit margin=(árbevétel-termelési költségei)/árbevétel, tehát minél nagyobb a gross profit margin, a cég annál olcsóbban állítja elő a termékeit, szolgáltatásait.

Operating margin=működési eredmény/árbevétel (ezt csak ritkán nézem).

   d) Előre jelezhető és bizonyított múltbeli adatok vizsgálata (abban az esetben, ha hosszú távú befektetésben gondolkodunk, ez nálam 3 éven túli időt jelent)

A cég az elmúlt 5-10 évben nyereséges legyen, tehát 1 évben sem lehet veszteséges (abban az esetben, ha hosszú távú befektetésben gondolkodunk, ez nálam 3 éven túli időt jelent).

II. lépés megvizsgálni, hogy a vállalat jelenlegi mérleg és egyéb rendelkezésre álló adatai alapján mennyit ér és mekkora a likvidációs értéke, tehát az árazási kérdések vizsgálata

összes eszköz: USD-ben (az immateriális javak levonása után);

összes kötelezettség: USD-ben;

nettó tárgyi eszköz: USD-ben;

részvények száma: db-ban;

egy részvényre jutó likvidációs érték: USD-ben.

Likvidációs érték=(összes eszköz-összes kötelezettség)/részvények száma

Biztonsági ráhagyással számolva a likvidációs értékből (a szokásos 66%-os értékkel, de sok esetben a 80%-os érték már megfelelő vásárlási szintet jelez): USD-ben.

Bányatársaságoknál nem szoktam biztonsági ráhagyással számolni, mivel egyrészt semmi értelme, ráadásul az eszköz oldal a becsült pl. nemesfém tartalékot sem veszi figyelembe (egyes esetekben azért teszek kivételt és még akár a likvidációs érték 50%-ig is lemegyek, ha a cégben bekövetkező változások, vagy a kockázat mértéke megemelkedik).

Érdemes megvizsgálni az elmúlt 7 év EPS átlagát. Ha ezt az átlag értéket megszorozzuk 25-el, akkor megkapjuk, hogy mi az a részvényár, aminél nem fizetek többet egy részvényért (ez a módszer technológiai és erősen fejlődésben lévő vállalatoknál általában nem alkalmazható).

III. lépés megvizsgálni, hogy a vállalattól milyen jövőbeli teljesítményt várhatunk

Meg kell vizsgálni:

   a) a cég termékeit, szolgáltatásait;

   b) a cég iparágát, a cég versenyképességét;

   c) a cég egyedi termékei, szolgáltatásai mennyire védettek (pl. lemásolhatóság vagy jogi szempontból, a technológia könnyű átvétele miatt sebezhető vagy összetettsége megnehezíti ezt);

   d) a cég mennyit költ kutatásra, fejlesztésre;

   e) részvény hígítások, részvény összevonások és felaprózások voltak-e a múltban;

   f) az elmúlt 10 évben a cég változtatott-e nevet, ha igen, mi volt ennek az oka;

   g) a cég függ-e árupiaci termékektől (ha igen, akkor a likvidációs értéke változik és az értékelésnél a nagyobb mértékű volatilitást is figyelembe kell venni);

   h) az elmúlt 7 évben milyen vállalati kötvénykibocsátások jellemezték;

A vállalat kommentárjaiban meghatározott jövőkép elemzése és egyéb elemzésekben leírtak vizsgálata.